Álmok bolyongnak bennem, az élet számomra a fény
A kudarc nem jelent semmit, ha a fény kitárul felém
Megtaláltam földön a társam, Ő jelentette a reményt
Segített, ha csúsztam, másztam, felemelt és adott esélyt.

Velem volt, bennem élt, magamra maradtam én.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.
Velem volt, bennem élt, kit szerettem, mással él.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.

Az évek és hónapok múltán, nagyon megszerettem Őt.
Szükségem volt rá, nélküle nem kaptam levegot.

Velem volt, bennem élt, magamra maradtam én.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.
Velem volt, bennem élt, kit szerettem, mással él.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.

Már csak emlékeimben élnek, azok az évek
Mégis reménykedem benne, hogy egyszer visszatérnek.
Már csak becsukott szemmel látom gyönyöru kék szemét,
Pedig, de szép volt rég, mikor velem volt még.

Az évek és hónapok múltán, nagyon megszerettem Őt.
Szükségem volt rá, nélküle nem kaptam levegőt.
Itt hagyott, lelépett, szóra sem méltatott
Hátra csak egyszer nézett, s közben tovább ballagott

Velem volt, bennem élt, felejtsem el, arra kért.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.
Velem volt, bennem élt, elhagyott egy senkiért.
Velem volt, bennem élt, Ő volt és én.

Már csak emlékeimben élnek, azok az évek
Mégis reménykedem benne, hogy egyszer visszatérnek.
Már csak becsukott szemmel látom gyönyörű kék szemét,
Pedig, de szép volt rég, mikor velem volt még...