Echo of Dalriada
2007.09.02. 18:37
Kellesz nekem, igazság szava.. Csillag vezet, és majd eljutok oda, ahol Virágok élnek, s világok égnek.. És nincs még talán minden oda.
Repíts, álom, mondd el a választ, Mely útra lép, aki helyesen választ?
Élni újra, s nem várni újra? Hideg szívvel árnyékba bújva, vagy Szembefordulni a széllel? Igaz hittel, szenvedéllyel?
Engedj tovább! Ne kelljen életem Áldoznom, s miért a félelem, ha Úgyis utolér a hazugság szava, de Nincs még talán minden oda…
Repíts, álom, mondd el a választ, Mely útra lép, aki helyesen választ?
Élni újra, s nem várni újra? Hideg szívvel árnyékba bújva, vagy Szembefordulni a széllel? Igaz hittel, szenvedéllyel?
Vesd ránk szemed, Világok Világa! Él majd neved, Gyógyulás Virága.. Földi éltünk Hajnalcsillaga, és Nincs még talán minden oda..
Repíts, álom, mondd el a választ, Mely útra lép, aki helyesen választ?
Élni újra, s nem várni újra? Hideg szívvel árnyékba bújva, vagy Szembefordulni a széllel? Igaz hittel, szenvedéllyel?
Árván, állok fenn a vártán. Szélnek szabad szárnyán szállnék messze már. Virradjon rám hajnal, égnek bízott arccal. Búból tenger haddal. Gondolatim vár.
Ott az én hazám, hol a hívó szóra felzeng a dal, Ott az én hazám, hol a szív és lélek egyet akar. Ott az én hazám, ahol harcol, és remél még a vér, és Végül célba ér.
Népem hív, de nincs szava már. Távoli fény a látóhatár. Kihunyóban csillagfénye, parlagon dús ős- televény. Az igazság csak halvány fény, de míg pislákol, él a remény. Utat mutat majd görbe szabja, dús kalászt hoz lelkek magja.
|